SIR ARTHUR CONAN DOYLE ÉLETRAJZA

Sir Arthur Ignatius Conan Doyle (élt 1859. május 22 - 1930. július 7-ig) skót számazású író, akit a Sherlock Holmes könyveiről (amelyek a krimi történetében jelentős újításnak számítottak) ismert meg a világ, valamint Challenger professzor kalandjai tették híressé. Termékeny író volt, művei között találunk tudományos-fantasztikus történeteket (például a számos filmfeldolgozást megért Az elveszett világ), történelmi regényeket, drámákat, regényes történeteket, lírát, prózát.

A Conan név eredetileg a harmadik keresztneve volt, de idősebb korában már mint vezetéknevének részeként használta.

Élete

Arthur Conan Doyle 1859. május 22-én látta meg a napvilágot Edinburgh-ben. Szülei ír származásúak, apja Charlse Altamont Doyle, anyja Mary Doyle. 
Az Edinburgh-i egyetemen orvostant tanult 1876-tól 1881-ig. Eközben Aston kisvárosában dolgozott (ma Birmingham egyik kerülete). Egyetemi tanulványait folytatva, hajóorvosként szolgált a nyugat-afrikai partokra tartó úton, s végül 1882-ben, Plymouthban kezdte meg praxisát (ami nem volt túl népszerű - így, amíg a betegeit várta, történetei megírásán dolgozott). 
Az irodalom már ifjú korában is vonzotta, első művét 20 éves korában adta ki a Chambers's Edinburgh Journal  című újság.

Családja: Első felesége Louisa Hewkins volt, akit 1885-ben vett el, ám felesége tuberkulózisban szenvedett (fertőző betegség, mely leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de megtámadhatja a központi idegrendszert is), s 1906-ban meghalt. Második feleségét, Jean Leckie-t 1907-ben vette el, akibe még 1897-ben szeretett bele, s azóta plátói kapcsolatot tartottak fenn. Doyle-nak öt gyereke született, kettő az első feleségétől (Mary és Kingsley) és három a másodiktól (Jean, Denis és Adrian).

1890-ben Doyle szemészeti tanulmányokat folytatott Bécsben, majd egy évvel később Londonba költözött, s mint szemész kezdett praktizálni. Önéletrajzában írta, hogy egyetlen páciens sem lépett be ajtón. Ettől még több ideje maradt az írásra.

1902-ben Doyle-t lovaggá ütötték (valószínűleg a századforduló dél-afrikai háborúja alkalmából írt röpirata miatt), majd Surrey főhadnagy-helyettesévé nevezték ki. A huszadik század első éveiben Sir Arthur kétszer is jelöltette magát a parlamentbe, s bár számos szavazatot kapott, nem választották meg egyszer sem.

Conan Doyle érdekelt volt az E. D. Morel újságíró és Roger Casement diplomata vezette kampányban is, ami a Kongói Szabad Állam átalakítására törekedett. A kongóbeli borzalmak leleplezésére 1909-ben megírta a The Crime of the Congo című hosszú röpiratát. Eközben megismerkedett Morellel és Casementtel, akiket főszereplőként fel is használt Az elveszett világ című regényében. Később mindkettőjükkel megszakította a kapcsolatot; az inkább baloldali beállítottságú Morellel akkor, amikor az az első világháború során a pacifista mozgalom egyik vezetőjévé vált, Casementtel pedig, amikor a diplomata ír nézetei miatt elárulta az Egyesült Királyságot. Doyle megpróbálta – sikertelenül – megmenteni őt a halálbüntetéstől, azzal érvelve, hogy Casement megőrült, így nem felelős cselekedeteiért.

Doyle az igazságért küzdött, így két ártatlanul bebörtönzött embert is megmentett. Az egyik George Edalji félig brit, félig indiai ügyvéd volt, akit 1906-ban börtönöztek be. Állítólag fenyegető leveleket írt és állatokat csonkított. A hatóságok elítélték s annak ellenére is benn tartották az ügyvédet, hogy a csonkítások a lecsukatás után is folytatódtak.
A másik ember, akit az ügye lezárása után sikerült tisztáznia Doyle-nak, Oscar Slater játékbarlang kezelő német zsidó volt. 1908-ban azért tartóztatták le Slatert, mert állítólag Glasgowban megvert egy 82 éves nőt. Doyle az ügy ellentmondásosságaira koncentrálva, valamint belső megérzésére hallgatva segítette ki a férfit a börtönből.

Feleségének, Kingsley fiának, testvérének, két sógoránaka és két unokaöccsének első világháború-beli halála miatt Doyle depresszióba esett. Vigaszt a spiritualizmusban, s a túlvilág létezésének állítólagos tudományos bizonyításában talált.

Doyle barátkozott Harry Houdinivel amerikai mágussal is, aki kitűnő ellenfélnek bizonyult a spiritualista mozgalomban. Bár Houdini azt bizonygatta, hogy a spiritualisták trükköket alkalmaznak (és következetesen csalónak állította őket), Doyle hitte, barátja maga is természetfeletti erővel rendelkezik. Houdini képtelen volt meggyőzni Doyle-t arról, hogy az ő mutatványai valójában egyszerű trükkök, ami barátságuk keserű, nyilvános megszakadásához vezetett.

Sir Arthur Conan Doyle 1930-ban, életének 71. évében halt meg, szívrohamban. A New Forestben található minsteadi temetőben temették el, az angliai Hampshire-ben. Szobrot emeltek róla Crowborough-ban – ahol 23 évig élt –, valamint Edinburgh-ban is, közel a szülőházához.

Érdekesség

Amíg Conan Doyle Angliában élt, személyi sofőrje az ismert párizsi rabló, Jules Bonnot volt.

<< vissza Az íróról modulba
<< vissza a Főoldalra

(c) 2oo8.